Egy anime teli vérrel, románccal, drámával no meg némi izgalommal. Ezekkel a jelzőkkel lehetne illeti a Vampire Knight c. , 2008-ban napvilágot látott animét. Nyomokban a Vámpír Naplók valamint a Twilight jegyeit hordozza magában szóval korszakalkotást senki ne várjon tőle viszont elég szórakoztató ahhoz, hogy érdemes legyen megnézni. A történet főszereplője Cross Yuuki aki barátjával Kiryu Zeroval együtt a Cross Akadémia nappali tagozatos diákjai közé tartoznak. Ennek az iskolának a különlegessé, hogy az éjjeli tagozatosai egytől egyik vámpírok. Közülük a legnemesebb, az úgy nevezett vezér Kuran Kaname aki különleges kapcsolatot ápol Yuukival akit már kicsiny gyerekkora óta ismer. Egy nap kiderül Zeorol, hogy vámpír innentől pedig elkezdődnek a bonyodalmak. Kaname a lány védelmének érdekében minél távolabb tartaná Zerot a nappali tagozattól ami ellen viszont Yuuki minden erejével küzd. 

Kezdetben akkor az openingről néhány szót. Engem személy szerint mint az első mint a második évad openingje magával ragadott. A VK volt életem első animéje mégis még mai napig dübörög nálam az első évad openingje. Nagyon el lett vele találva az anime hangulata és maga a képi megvalósítása is nagyon tetszetős szóval én nagyon szerettem és nyugodtan mondhatom, hogy egyszer sem tekertem el miközben néztem.

Maga a történet nem igazán nyújt ujdonságot. Rengeteg olyan könyvet, mangát, filmet vehettünk már a kezünkbe amiknek központjába a szerelmi háromszög állt. A klisés alap karakterek pedig szintén fellelhetők az animébe szóval a műfaj kedvelőinek nem fog csalódást okozni azonban aki valami féle újításra vágyik az ne a Vampire Knightal próbálkozzon, azt javaslom. Ami viszont javára írandó, hogy a szerelmi háromszög nagyon jól átérződik. Nagyon könnyen szerethető a Kaname x Yuuki valamint a Zero x Yuuki páros is. Általában elég szélsőséges, valaki vagy az egyiket preferálja vagy a másikat azonban az sem lehetetlen, hogy valaki mind a két párost vonzónak találja ugyan is én is így vagyok ezzel. Igaz, hogy ha választanom kell gondolkodás nélkül ki tudom mondani, hogy Zeki fan voltam és leszek de ettől függetlenül a másik párost ugyan úgy kedvelem csak ne vigyék túlzásba :) . A történet előre haladtával ismerhetjük meg a szereplőket is egyre jobban. Elsőre kusza érzéseik lassan kezdenek világossá válni habár Kaname a végéig megőrzi a maga relytéjességét, Yuuki a naicságát, Zero pedig még a mű végén is magát sajnáltatja mégis fellelhető némi karakter fejlődés az animébe.

Mint tudjuk, tökéletes karakter nem igen létezik azért a Vampire Knight szereplő gárdája mégis minden szemppontból hagy maga után némi kivánni valót, mind amellett, hogy tény és való tartalmaz olyan karaktereket, amik képesek megérinteni a kis tini lány szíveket. Ennek ellenére sem lehet elsiklani a tény felett, mennyire klisés az egész. A vámpíros történetek nagyrészében találni egy titokzatos ősi vámpírt, egy kissé szerencsétlen, mégis csupa szív lányt aki végül a titokzatos, gonoszabb vámpír valamint a lágy szívőbb fiú közé kerül, aki szárazabban bánik vele ugyan mégis sokkal gyengédebbnek érezzük némely esetben. Ez a kettősség megfigyelhető a Vámpírnaplók ( Stephan x Elena x Demon) valamint a Twilight (Edward x Bella x Jackob) alkotásokban épp úgy mint a Vampire Knight szerelmi háromszögében. Kaname a két lábon járó csábító relytésség aki mindig nagyon kifinumult eszközökkel közeledik a lányhoz, mégse kertel ha az érzelmei megnyilatkoztatásáról esik szó. Zero ennek a szöges ellentéte, hiszen kívülről úgy viselkedik mint egy jéghegy, közben ő a mű legérzékenyebb személysiége ami néhányszor azért megmutatkozik legtöbbször a bűtudat jegyében ami részről részre egyre inkább szétszaggatja a mi kis lovagunkat. Yuuki pedig a két tűz közé került szerencsétlen főhősnő szerepét kapta, aki ugyan olyan megosztóvá vált ezáltal mintahogyan a VK kistestvéreiben lévő leányzók. 

A részletes karakter jellemzést a személyes kedvencemmel, Kiryu Zeroval kezdeném aki az a tipikus elérhetetlen srác, aki olyan kő szívűnek tűnik mikor épp az ellenkezője. Akkoriban, amikor a Vampire Knight c. animét néztem nem ismertem se a Vampire Diariest sem a Twilightot így Zero egyáltalán nem tűnt sablonnak ennek megfelelően azonnal megkedveltem, valósággal rajongtam érte úgy, ahogyan aztán a későbbiekben csak kevés anime fiúért. Elég sokáig a bestek bestje is maradt nálam a sablon ellenére, viszont így objektíven szemlélve őt már megértem a Kaname pártiakat (megj.: én ennek ellenére, örökké Zero fan maradok, mert egyszerűen nem bírom őt nem imádni ❤ ) A probléma vele - ami miatt unszimpatikus lehet - , hogy elég sokat rágódik ezen a vámpíros témá, talán kicsit túlkomplikálja, "túlhisztizi" ha úgy tetszik. Ez lehet idegesítő egy felől viszont én többek között ezt szeretem benne, ezt a kis érzékenységét, ezt a sebezhetőséget. Nekem ez nagyott bejött és imponált, szóval kinek a pap kinek a papné. Lehet, hogy valakinek épp ő rontja az összképet.

Cross Yuuki számomra mindig is egy hatalmas kérdőjelet fog jelenteni na nem azért, mert folyton elagyalok, hogyan is kéne helyesen írni a nevét, hanem mert annyira nem tudom eldönteni, hogy kedvelem vagy utálom. Mint már fentebb említettem, minden szerelmi háromszöges, vámpír storyban előkerül az ügyetlen főhősnő karakter és én rendszeresen  kiírnám ezeket az aktuális művekből (mint pl. A Vampire Diariesből Elenat akitől a falra mászok) viszont Yuuki nem tartozik teljesen ebbe a kategóriába. Tény, hogy ő is idegesít egy kissé a fiúk közötti ingadozása miatt, viszont bármennyire is undorodok a gondolatára, valamelyest magamra találok személyében. Ugyan csak apróságokban tér el Elenatól viszont ez épp elég ahhoz, hogy Yuukival ki tudja békülni míg Elenaval soha az életbe nem fogok. Yuuki ugyanis valahogyan megteremti azt a harmóniát, összhangot a két srác között amit Elena nem tud. Ezen felül Yuukiba egy picurit talán több az egyediség mint a mindent legyőző, mindent túlélő Elenában. Nyilván ez abból is adódik, hogy egy animéről beszélgetünk ami mindenesetben érzelmesebb mint egy amerikai sorozat szóval ez is lapulhat annak hátterében, hogy ezt a megosztó karaktert sikerült jobb színben feltűntetni Hino Matsurinak mint az USA-ban éldegélő társainak.

A Zerohoz fűződő rajongásomból kifolyólag sokáig nem szimpatizáltam Kuran Kaname személyével, sőt egyenesen utáltam őt, akár csak a kis lovag. Mindig azt mondogattam, hogy én nem értem Yuukit mert hát én tuti biztos, hogy gondolkodás nélkül Zerot választanám. Valóban így tűnik az animét szemlélve viszont aztán én is hasonló hülye helyzetbe kerültem egyszer csak életem során mint Yuuki (csak az én lehetőségeim egyikében sem csörgedezett vámpír vér) és így rá kellett jönnöm, hogy nem így van, mert határozottan Kanemét választanám a gyakorlatban. Ezen gondolat miatt aztán elkezdtem újra nézni az animét és lám, lám, megszerettem Kanamét. Sokkal férfiasabb mint Zero, azt hiszem ez vitán felüli. Gyengéd, gondoskodó, bátor, bölcs és a titokzatossága pedig teljesen megfűszerezi a jellemét. Egyértelműen ő Zero után a kedvencem mindezen jellemvonásai miatt. Azt hiszem, tényleg mindenki olyan pasit kívánna magának mint Kuran Kaname még akkor is, ha az anime alapján engem is Zero személyisége fogott meg inkább.

A mellékszereplők közül talán Aidou fogott meg leginkább. Rengeteget nevettem a hülyeségein na meg a kicsi Aidou irtó cuki és a Kanaméhoz fűződő mély érzései pedig egyenesen imádnivalóak, na meg nem kicsit indítják be yaoista képzelő erőmet. Egyébként mindegyik mellék karakter rendelkezik némi háttér történettel, sajátos jellemvonásokkal habár a klisék ott is fel-fel vetik fejüket talán kicsit kissé elenyészőbb mennyiségben, mint a főszereplőknél épp ezért sajnáltam, hogy nem ismerhetjük meg őket jobban az animében. Például Ichijou személysiége, története az animében véleményem szerint eléggé háttérbe szorul pedig az alapján amit láttunk belőle én szívesen néztem volna többet belőle (megj.: ha jól tudom a mangába bővebben ki van fejtve úgy mond az ő karaktere de mivel a mangát még nem olvastam végig ezért arról nem nyilatkozok) . Aidou után a másik kedvencem Shiki akinél ez a vörös haj, kék szem kompináció nagyon betalált, legalábbis nálam. Igaz nincs bishiként jellemezve viszont nálam kérdemelte a szép fiú jelzőt. A két nappali tagoztaos leányka közül Rukaról tudnék bővebben írni mert őt érzem inkább magaménak. Őt mondanám a morgósabbik énemnek, a negatív felemnek ha úgy tetszik ha Yuuki a pozitív szóval benne is jócskán felfedeztem önmagamat és épp ezért eléggé együttéreztem vele végig, hiába csak egy mellék karakter. Persze, Rimat is kedvellem sőt, kezdetben még ő volt a kedvenc mellékszerpelőm leginkább azért mert a stílusa valamiért a legjobb barátnmre emlékeztett és Akatsuki is eléggé megnyerő, leginkább a Rukához való viszonyulása és érettsége miatt viszont ez a két szereplő nem annyira jelentős az én szememben.

Akiket még kiemelnék az Ichiru valamint Shizuka vagy inkább a kettőjük kapcsolata az, ami engem nagyon megfogott. Persze, Ichiru néhol kicsit már szánalmasnak tűnhet de szerintem akkor is nagyon cuki, az pedig, hogy ilyen kis szerencsétlenke néhol csak a Kiryuu vérvonalnak köszönhető szóval ezért egyáltalán nem szabad hibáztatni őt :) . Shizuka pedig tényleg úgy viselkedik, ahogyan egy tisztavérő, nemes vámpírnak kell mondhatni Kaname női megfelelője ez a párhuzam a fekete valamint a fehér király ill. királynő között pedig igen tetszteős számomra na meg úgy egyben ez az egész sakktábla szerűség nagyon bejön. A két személy között, ha egyedenként nézem a jellemüket mégis csak Ichirut sikerült jobban megkedvelnem, már csak Zero miatt is na meg tetszik az a kis elveszetsége xd .

Összeségében úgy vélem, megéri időt szakítani a Vampire Knight megnézésére ha valaki egy laza, könnyed animére vágyik amibe azért mégis van némi izgalom. A műfaj kedvelőinek pedig, akik még nem unják az egy kaptafára készült vámpíros szerelmi háromszöget igazi gyöngyszem lehet. Azoknak viszont, akik újdonságot vagy akció dús, esetleg nem túl érzelgős, szerelmes animét keresnek azt tudom tanácsolni probélkozzanak valami mással mert ez esetben ez az anime nem igen fog a kedvükre tenni.

Értékelés:
Történet: 10/7
Karakterek: 10/7.5
Stílus: 10/8
Össz.: 10/7.5
 

×Seishin×